Nos az van,hogy napok óta kívánós vagyok,ami nem lenne nagy probléma,ha akadna elérhető közelségben néhány olyan dugásilag túlfűtött hímpéldány,aki elkapna és megmutatná nekem,mitől tudok én egy igazi kis cafka lenni az ágyban, olyan akivel abban a pillanatban azt tehet az embere, amit csak akar,de csak azért mert én is akarom.
Böjtölök, részben önszántamból,részben nem.....önszántamból azért,mert vannak pasik akik akarnak velem dugni,de én nem akarok velük (ők vannak többségben),és vannak azok akikkel én is szeretnék,de valami oknál fogva nem valósul meg a dolog (ez lehet idő,távolság,stb). :( Csakhogy én ezt egyre nehezebben viselem,hiszen már az sem enyhít az éhségemen,ha esténként elrendezem magam párszor. Azért az nem az igazi. Viszont olyat nem teszek,hogy lefekszem valakivel,akit nem is kívánok igazán....az nem én lennék. Inkább kivárok...de akkor az isten mentse meg tőlem azt a férfipéldányt a három közül, amelyik legközelebb a kezeim (combjaim) közé kerül....vagy inkább nekem lenne félnivalóm? :)
Meglehet,sokan azt gondolják rólam,hogy sok pasival szexeltem már,de ez nem így van. 33 évesen elég a két kezem,hogy összeszámoljam a férfiakat, akikkel annyira kerültünk közel egymáshoz,hogy láthattak meztelenül és még hozzám is érhettek, stb. Nem a mennyiség a lényeg.
Jelenleg két olyan férfiú van akivel annyira el tudom magam engedni,hogy amikor vele vagyok minden érzékszervemmel ránk koncentrálok és a külvilágból szinte semmit sem érzékelek,rábízom magam,mert megbízom benne,hogy amit csinál az mind jó és finom és én is veszettül akarom még akkor is,ha addig még nem igazán csináltam. Az egyikbe szerelmes vagyok amúgy rendesen, a másikkal csak arra az időre esem szerelembe,amíg mindenestől bennem van. :) Az az érdekes,hogy mostanában inkább a másodikért veszek meg. A harmadikról nem beszélek,mert még nagyon friss kategória,de nem azért mert nemrég ismertem meg,hanem mert még nem volt annyi közös "élményünk", ezért őt még nem tudtam kategorizálni....a lényeg: akarom.
Szóval nem egyszerű dolog szinglinek lenni (de rühellem ezt a szót),de adtam magamnak pár hónapot,amíg kihasználom az egyedüllétet,hogy nem tartozom senkinek semmivel és megtehetem,hogy három pasit "reptessek" magam körül,akiket mellesleg évek óta ismerek. Még úgysem csináltam ilyet soha az életemben...a barátnőm szerint kifordultam önmagamból,mert ő egészen másnak ismert meg. :) Aztán ha ez elmúlik,visszatérhet minden a rendes kerékvágásba,és jöhet a házasság, meg a gyerek. :) Akkor majd gondoskodó feleséggé és tisztes családanyává vedlek át (vissza),kicsit megtartva a párom számára a mostani énemből.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
